Miközben Ukrajna a folyamatos támadások nyomása alatt az energiarendszerének újjáépítésén dolgozik, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétett egy új jelentést, amely felvázolja, hogy az elosztott napelemes fotovoltaikus és akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) hogyan játszhatnak központi szerepet a kapacitás helyreállításában és az energiabiztonság megerősítésében.
Az IEA szerint az elosztott napelemes rendszerek már most is kulcsfontosságúak az új energiatermelés gyors bevezetésében, mióta a nagy hagyományos és közmű méretű erőművek a háború alatt sebezhető célpontokká váltak. Az ügynökség becslése szerint egy decentralizáltabb és rugalmasabb energiarendszer létrehozásához Ukrajnának 2030-ig körülbelül 24 GW elosztott napelemes fotovoltaikus rendszert és 5.6 GWh BESS-t kell telepítenie. Jelenleg az országban nagyjából 7 GW elosztott napelemes rendszer van telepítve, így a kapacitásnak több mint négyszeresére kellene nőnie ebben az évtizedben.
A meglévő támogatási rendszerek és azok korlátai.
Ukrajna már számos ösztönzőt vezetett be a háztartások és a vállalkozások tetőtéri napelemes rendszerekbe és energiatárolásba való befektetésének ösztönzésére:
A kormány által nyújtott alacsony kamatozású kölcsönök, amelyek egy nettó számlázási rendszerhez kapcsolódnak, lehetővé téve a háztartások számára, hogy a felesleges energiát óránkénti nagykereskedelmi piaci áron exportálják, levonva a hálózati díjakat és adókat.
Egy zöld tarifa, amely körülbelül 135 eurót fizet MWh-nként a kis lakossági napelemes rendszerekből származó áramért, és amelynek jelenlegi tervei szerint 2029-re megszűnik.
Ezen programok és a jelenlegi telepítési trendek alapján az IEA számításai szerint Ukrajna 2030-ig nagyjából 3.1 GW további elosztott napelemes fotovoltaikus rendszert és 1.4 GWh BESS-t tudna hozzáadni, ami hozzávetőlegesen 1.4 milliárd eurós közköltséggel járna. Ez azonban messze elmaradna az energiarendszer teljes decentralizálásához és biztonságossá tételéhez szükséges szinttől.
Három szakpolitikai lehetőség a napenergia és a energiatárolás felgyorsítására
Az alapforgatókönyvön túlmutatóan a jelentés három lehetséges szakpolitikai lehetőséget vázol fel a 2025–2030 közötti időszakra. Mindegyik a kisméretű napelemes és energiatároló rendszerek pénzügyi támogatásának és szabályozási reformjának különböző szintjeit ötvözi.
1. „Gyors és erős növekedés” – beruházási támogatások és garantált tarifák
Az első lehetőség egy nagylelkű beruházási támogatásra épül, amely egy stabil bevételi mechanizmussal van kombinálva:
A közvetlen állami támogatás a kis napelemes és energiatároló rendszerek teljes beruházási költségének legalább 60%-át fedezné.
Egy fix, kiszámítható tarifát kínálnának az összes termelt villamos energia energiaszolgáltatónak vagy állami tulajdonú vállalatnak történő értékesítésére, csökkentve ezzel a piaci és politikai kockázatot a befektetők számára.
Ez a forgatókönyv lehetővé tenné 2030-ra 24 GW elosztott fotovoltaikus rendszer és 5.6 GWh BESS teljes kiépítését, de a költségvetési költség magas – körülbelül 17.5 milliárd euró az évtized során.
2. „A jelenlegi politikák megerősítése” – a hitelek növelése és az ösztönzők kiterjesztése
A második lehetőség a már létező rendszerek fejlesztésére és bővítésére összpontosít:
Az alacsony vagy nulla kamatozású hitelek szélesebb körű elérhetőségének biztosítása, beleértve a helyi bankok kapacitásépítését és az önkormányzati szintű „egyablakos” szolgáltatásokat.
A termelő-fogyasztók könnyű hozzáférésének biztosítása ezekhez a hitelekhez, valamint a tetőtéri napelemes rendszerek és energiatárolók telepítésének adminisztratív akadályainak csökkentése.
Új betáplálási tarifa bevezetése az elosztott napelemes rendszerekre 2030 után, amely csak a jelenlegi évtized vége előtt telepített rendszerekre lesz elérhető a hosszú távú bevételi stabilitás biztosítása érdekében.
Az IEA előrejelzése szerint ezzel a csomaggal 2030-ig körülbelül 18 GW napelemes fotovoltaikus rendszer és 5.6 GWh ködrendszer telepíthető, aminek a becsült közüzemi költsége körülbelül 16.1 milliárd euró.
3. „Rendszerbarát hosszú távú program” – valós idejű önfogyasztás és BESS-ösztönzők
A harmadik lehetőség egy piacorientáltabb, valós idejű önfogyasztási modellt javasol:
Egy új, valós idejű vagy óránkénti önfogyasztási rendszer, hasonlóan Ukrajna meglévő nettó számlázási programjához, de a hálózatba betáplált többlet villamos energia nagykereskedelmi árán felül további bónusz kifizetéssel.
Közvetlen ösztönző a BESS számára, amely az akkumulátor-beruházási költségek körülbelül 25%-át fedezné, ösztönözve a háztartásokat és a vállalkozásokat a napelemes energia és a tárolás kombinálására.
Ez a megközelítés kevésbé költséges az állam számára – nagyjából 1.9 milliárd euróba kerül –, és 2030-ra körülbelül 7 GW napelemes fotovoltaikus rendszer és 3 GWh BESS telepítéséhez vezethet. Bár nem szüntetné meg teljesen a decentralizációs céltól való eltérést, erősíti a rugalmasságot, és összehangolja az ösztönzőket a valós idejű hálózati igényekkel.
Következmények az elosztott tárolószolgáltatók számára
Az ukrán napelemes szövetség előzetes adatai szerint csak 2025 első felében mintegy 500 MW új napelemes kapacitást telepítettek, ami jól mutatja, hogy a piac milyen gyorsan tud reagálni, amikor a támogató politikák és a sürgős energiabiztonsági igények összhangba kerülnek.
Az elosztott tárolóeszközök gyártói és megoldásszállítói számára az IEA politikai ütemterve számos fontos trendet emel ki:
Napelemes energiatárolás az új szabványként: Ukrajnában a legtöbb új tetőtéri rendszert már akkumulátorokkal párosítják, ami tükrözi a tartalék áramellátás, a hálózati rugalmasság és az áramkimaradások idején az önellátás iránti igényt.
Erős szerep a termelő-fogyasztók számára: Mindhárom szakpolitikai lehetőség azt feltételezi, hogy a háztartások és a vállalkozások lesznek a kisméretű fotovoltaikus rendszerek és a kibocsátáscsökkentő rendszerek (BESS) főbefektetői, akiket támogatások, hitelek vagy piaci alapú tarifák támogatnak.
A rugalmasságra és a decentralizációra összpontosítva: Az elosztott erőforrások csökkentik az egyszeres meghibásodási pontok számát, gyorsan telepíthetők, és kevesebb új átviteli infrastruktúrát igényelnek – így különösen alkalmasak a hálózati zavarokkal és rekonstrukciós igényekkel küzdő országok számára.
Ahogy Ukrajna és nemzetközi partnerei finomítják szakpolitikai döntéseiket, a kiváló minőségű és megbízható akkumulátoros tárolási megoldások elengedhetetlenek lesznek annak biztosításához, hogy az elosztott fotovoltaikus rendszerek ne csak növeljék a termelési kapacitást, hanem stabil, szabályozható energiát is biztosítsanak az otthonok, vállalkozások, kórházak és a kritikus infrastruktúra számára.
Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség, „Politikai lehetőségek az elosztott napelemes fotovoltaikus rendszerek felgyorsítására Ukrajnában”; a pv magazin jelentése az IEA megállapításairól.